Domborzat és kialakulása
A vidék ma látható természeti adottságai, jellegzetes formái, domborzata, vizei, természetes növénytakarója hosszú évmilliókkal ezelőtt, és azóta lezajlott, földtörténeti események következtében alakultak ki. A geológusok véleménye szerint a Kárpátok belső vonulatán a Duna-kanyartól a Hargitáig Európa legnagyobb és legszebb vulkáni vonulata jött létre. Ennek a vulkáni övezetnek részét képezik nyugatról kelet felé haladva a Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra és a Zempléni-hegység, illetve a régi nevén Eperjes-Tokaji-hegység.
A vulkáni vonulat utolsó tagja a Hernád bal partján emelkedő Eperjes-Tokaji-hegység. Három részéből az Eperjesi-hegység és a Szalánci-hegység nagy része Szlovákia területére, kisebb, de számunkra fontosabb része a Milic-csoport és a Füzértől Tokajig húzódó un. Tokaji-hegység Magyarország területére esik.
A Zempléni-hegység süveg formájú ormai, sátor alakú tetői messziről elárulják vulkanikus eredetét. A Duna-kanyarban kezdődő hegykoszorú, amely kb. 230 km hosszú ívben öleli körül északról az országot, itt ér véget. A vulkán kitörések szakaszosan ismétlődtek, melynek következtében réteges felépítésű vulkánok alakultak ki, (riolitláva, majd andezit, dácit és ezek tufái kerültek felszínre).
A domborzati átrendeződés lezárulása után újra az erózió alakította a felszínt. A jégkorszak a peremvidéken nyirok és lösz felhalmozódásához vezetett. A Zempléni-hegység összeköttetésben áll a Kárpátok hegyláncolatával, s ez meg is látszik a táj képén. Az ország jelentős erdői vesznek körül bennünket. Kilométereken át nagy tölgy- és bükkfák kísérnek. A selymes füvű tisztások ismét szálfák sűrűjébe vezetnek.
Az állatvilág is olyan, mint a magashegységekben. Még medvék, farkasok is tanyáztak itt valamikor. Szarvas, őz, vaddisznó most is akad bőven, a kopár sziklákon pedig a csavart szarvú vadjuhok, a betelepített muflonok ugrándoznak játékosan.
