Természetes növényzete, állatvilága
A terület szépségét, vonzerejét a domborzati adottságok mellett az élővilága is fokozza. Itt van Magyarország egyik legkevésbé feltárt erdős vidéke, ahol számos, figyelemreméltó természeti érték található. 1984 végén nyilvánították védetté e terület nagy részét Zempléni Tájvédelmi Körzet néven, összesen 26788 ha kiterjedési területtel.
Környékünk legjellegzetesebb növénytársulásai az erdők. A leggyakoribb erdőtársulás a kocsánytalan tölgyes sok cserjével, páfrányokkal, erdei füvekkel kb. 400-600 m tengerszint feletti magasságban. A 600-700 m közötti magasságban gyakran övszerű a gyertyános-tölgyes, e fölött a bükkösök öve alakult ki. A nagyrészt lomberdők borította, festői hegyvidék méltán kapta a „Magyar Kárpátok” nevet.
A lombkorona záródása miatt a bükkösök aljnövényzete fajszegény. A tölgyesek aljnövényzete gazdagabb. A tisztásokon, az erdei utak mentén, a terebélyes tölgyfák alatt a teljes, vegetációs időben – tavasztól őszig – megtalálhatók a legkülönfélébb fajok. A legismertebbek ezek közül: a hóvirág, amely a tavasz hírnökeként a leghamarabb nyílik, a csalánlevelű és a baracklevelű harangvirág, a tavaszi kankalin, erdei szamóca, erdei ibolya, kis télizöld, stb. A pillangósokat a szarvaskerep, a fürtös zanót, a selymes rekettye, az orchideákat az agárkosbor, a madárfészek kosbor képviselik. A Kánya-hegyen minden évben virít a védett leánykökörcsin.
A gombák nyár elején és kora ősszel jelennek meg tömegesen. A tölgyesekben nyár elején galambgombák uralkodnak, ritkán fordul elő kucsmagomba. Májustól novemberig megtalálható az erdőszéli csiperke. Később jelennek meg a vargányák vagy tinórugombák, amelyek között igazán ízletesek is akadnak, mint az ízletes vargánya, királytinóru. Gyertyánosokban él a sárga, tölcsér alakú rókagomba (a helybéliek csirkegombának nevezik). Az ültetett fenyvesekben él a fenyőtinóru, ősszel a fenyőpereszke és a rizike. A ritkás erdőkben ősszel jelenik meg a nagy őzlábgomba. A fák törzsét taplógombák, az elhalt bükkfákon a korallgombák fejlődnek.
Sajnos szép számmal találhatók itt mérgező gombák is, melyek közül a legveszélyesebb a halálosan mérgező gyilkos galóca. Fontos ismertető jegyei a bocskor és a mindig fehér lemezek. Szintén mérgezőek a légyölő galóca, a világító tölcsérgomba. A réteken nagyobb mennyiségben a kiváló mezei szegfűgomba és kerti csiperke tenyészik. Sokfelé találkozhatunk a telepített fenyőfajok közül az erdei, a fekete, a luc és a vörösfenyő csoportjaival. A vizes, árnyas völgyek, patakpartok szegélyét enyves éger ligetek kísérik. A nedves, hűvös völgyek jellemző növényei az erdei pajzsika, a hölgypáfrány, a vesepáfrány, az édesgyökerű páfrány.
Flórája mellett, faunája is igen gazdag ennek a vidéknek. Legjellemzőbb állatai az őshonos nagyvadak, a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a Zempléni-hegységbe a század elején betelepített muflon. Ezeknek az állatoknak a trófeáiért jönnek több európai országból is a vadászok, így igen jelentős az erdőgazdálkodás mellett a vadgazdálkodás és a vadászat is.
A kis emlősök közül említésre méltóak a mókus, a keleti sün, a nagy pele, a mogyorós pele és a denevérek különböző fajai. A ragadozók közül jelen van a borz, a vadmacska és újabban a hiúz is visszatelepült, valamint a róka. Nagyon ritkán, így 1985-ben is idetévedt néhány farkas, amelyeket a külföldi vadászok kilőttek.
Az alacsonyabb rendű állatok közül az éti csiga nagy számban, és a kárpáti meztelen csiga kizárólag a nedves erdők lakói. Itt találkozhatunk az erdei kétéltűek és hüllők fajaival, a foltos szalamandrával, az erdei siklóval, a rézsiklóval, az erdei békával. A napsütötte tisztásokon, sziklákon sütkérezik az ártalmatlan lábatlan gyík, de a figyelmetlen turista találkozhat itt a halálos mérgű keresztes viperával is. A hegyi források vizében él az alpesi gőte.
Az erdők kedvelt lakói a szebbnél szebb madarak: az erdei fülesbagoly, az uráli bagoly, a héja, a fekete harkály, a nagy fakopáncs, a szén-, kék-, barátcinege, a vörösbegy, az őszapó, a fészekparazita kakukk. A bozótosokban a fekete és az énekes rigó, a fülemüle és más madárfajok élnek.
Az ízelt lábú fauna is igen gazdag. A bogarak közül a szarvasbogár, a futrinkák közül a kárpáti, a domború, a bőrfutrinka, a kék futrinka és a bennszülött zempléni futrinka él itt. A cincérek közül kárpáti jellegű faj a hamvas kék alapon fekete sávos havasi cincér. A lepkék közül a legszembetűnőbbek a nappali pávaszem, az Atalanta-lepke, a kardos lepke, a nagy gyöngyházlepke, a kacsafarkú szender, a citromlepke, a gyászlepke, stb.
