Gazdasági földrajz, közlekedés
A lakosok eredetileg mezőgazdasággal foglalkoztak, ezen belül elsősorban földműveléssel, de sokan erdőgazdálkodással is. A község a XX. Században ipari-agrár jellegűvé vált, mivel a mezőgazdaság mellett az ipar és a bányászat is jelentősebb szerepet kapott. Pálházán működik 1958-tól Európa egyik legjelentősebb perlit-bányája és perlit őrlője. Az 1900-as évek elején épültek a fafeldolgozó fűrészüzemek, az erdőgazdaság telephelyei, amelyek munkát biztosítottak az itt élő, földdel nem rendelkező embereknek.
A ’60-as és a ’70-es években létesültek azok a kisebb gazdasági és más jellegű (kereskedelmi, vendég-látóipari, szolgáltató, oktatási egészségügyi) egységek, intézmények, amelyekben nemcsak pálházai, hanem a környékbeli emberek is munkát találtak, valamint ellátták az egész Hegyközt. A lakosságnak viszonylag kis része volt (ma jóval több, mint régen) ingázó, akik Sátoraljaújhely különböző ipari üzemeiben, intézményeiben, valamint Hollóháza Porcelángyárában találtak munkahelyet.
A Hegyköz közlekedés-földrajzi helyzete kedvezőtlen. Távol esik a forgalmasabb útvonalaktól, a nagyobb ipari centrumoktól. Budapesttől a 3-as fő úton, Miskolctól a 37esen lehet megközelíteni, Sátoraljaújhelytől pedig viszonylag jó minőségű közút vezet a Hegyközbe, így Pálházára is.
A húszas években gróf Károlyi László építtette a keskeny nyomtávú kisvasutat, amelyet először a Károlyi-birtokról kitermelt fa szállítására használtak. Később a személyszállítás legfontosabb eszköze lett a Hegyközben.
A kisvasutat 1980. November 30-án megszüntették, s hamarosan a síneket is felszedték.
1988-ban az Erdészet megépítette és újraindította először Ipartelep és Kőkapu között az erdei kisvasutat, helyi nevén a „Bimbó”-t, majd 2000-ben a pálházai önkormányzat eredményes pályázata útján a pályát Pálháza községig meghosszabbították. Megépült a községben az Indóház is, végállomása pedig Rostálló lett. Ez jelentősen hozzájárult a turizmus fejlődéséhez.
A Hegyköz falvai szalagtelkes falvak jellemzőit viselik magukon a geográfiai sajátosságoknak megfelelően. Pálháza is eredetileg utcás falu, ami azt jelenti, hogy a házak, telkek az átvezető út két oldalán helyezkedtek el.
A ’60-as években intenzív házépítési kedv következtében a felvégen és az alvégen egyaránt új utcákat nyitottak meg, s ezeken az új, északi és déli településrészeken a sakktábla alaprajzú faluszerkezet jelent meg.
Pálháza a Közép-Hegyköz közigazgatási, gazdasági és oktatási központja lett a ’60-as években.
